Ábrahámhegy természeti kincsei

"Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz"

(Petőfi Sándor: A Tisza)

Ábrahámhegy hazánk - természeti értékek szempontjából - egyik legváltozatosabb, legértékesebb tájegységének, a Balaton-felvidéknek szívében terül el. Ezt a tájegységet D-DK felől Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton É-ÉNY felől a Veszprém-Nagyvázsony-Devecser törésvonal, az Eger-víz patak völgye határolja. Földtani és vízrajzi különlegességekben bővelkedő táj ez, növény- és állatvilága számos ritka fajt foglal magába.

Ábrahámhegy közvetlen környéke: a Tapolcai-medence bazalt tanú-hegyeivel és gazdag növényzetű mocsári- és láprétjeivel, a Káli-medence "kőtengereivel", valamint 7 védett állat- és növényfaj utolsó menedékeként szolgáló nedves rétjeivel már hosszabb ideje élvezi a védettséget. Az Ábrahámhegy községhez tartozó területek csak néhány éve kapták meg a védettséget, így az Örsi-hegy, illetve a Szilvádi-hegy Salföld felé néző lejtői.

A természeti értékek első csoportját a földtani különlegességek alkotják. Területünkön a Balaton-felvidék jellegzetes kőzete, a kedvelt és elegáns építőkő, az ún. Permi vörös homokkő alkotja a dombokat.

Dél-kelet felé haladva ez a nagyon kemény, de jól hasadó kőzet már inkább szürkés színű Örs határában, Nyugat felé, pedig már el is tűnik a felszínről. A szél és a csapadék preparálta ki az Örsi-hegy Balaton felé néző szegélyének impozáns sziklaképződményeit, a Bagoly-követ és a Róka-sziklát, de nem kevésbé szép ennek a mintegy 350 millió évvel ezelőtt keletkezett kőzetnek megjelenése a - ma már sajnos egyre jobban beépülő - Bökhegyen.

Különleges - és ma már természetvédelem alatt áll - az Örsi-hegy növény- és állatvilága. Az alig háborgatott erdőket a mediterrán jellegű szárazabb, melegebb éghajlatot kedvelő tölgyesek alkotják. A hegytetőn és a délies lejtőkön a csertölgy, - többszáz éves, csodálatos példányai a Klastrom-völgyben láthatók, - míg a szűkebb, hűvösebb völgyszakaszokon a kocsánytalan tölgy és a gyertyán fordul elő.

Az irtásokat boróka lepi el. Az erdők és tisztások rendkívül gazdag aljnövényzetében 9 féle védett növényfaj, köztük a fekete kökörcsin, az orchidea-félékhez tartozó agár-kosbor, bíbor-kosbor jelenik meg.

Ebben az erdőben található a Nemzetközi Természetvédelmi Szervezet Vörös Könyvében - azaz a legveszélyeztetettebb fajokat felsoroló jegyzékben - szereplő bogár, az aranyos bábrabló. Ez az utolsó menedéke hazánkban e fajnak! További ritkaság a nagytestű, ragyogó fémes színű dunántúli kékfutrinka, az aranypettyesfutrinka, bőrfutrinka és számos, meleg tölgyesekben élő, díszes levélbogár faj, köztük a nyolcpettyes levélbogár, amelynek összesen 4 lelőhelye ismert a Kárpát-medencében. Védett, mert rohamosan fogy, az ábrahámhegyi erdőkben még gyakori nagy szarvasbogár és orrszarvú bogár is.

Az Örsi-hegyen, és főleg a Szilvádi-hegyen található nagy kiterjedésű csarabosnak nemcsak tájképi szépsége megragadó (ősszel messziről világító lila szőnyeget al-kotnak virágai), hanem ez ad otthont a kiemelt értékű és ritkaságú lepkéknek és bogaraknak is. A Szilvádi-hegy csarabosából 90 (!) lepkefajt mutattak ki, köztük a pompás színezetű, csak itt élő, kis csarablepkét, vagy a ragyogó boglárkalepke-fajokat. Nem kevésbé ritka és értékes a csarabosokhoz kapcsolódó borókákban fejlődő bogárfaj, a borókacincér sem. A csarabnak ez a terület a legnyugatibb előfordulási helye a Kárpát-medencében!

Külön említést - és védelmet - érdemel a Burnót patak völgye. A patak vizes élőhelyéhez csatlakozóan (a homokbánya és a volt malom közti szakaszon) rendkívüli fajgazdagságban fordulnak elő a kérészek, álkérészek, szitakötők, fátyolkák - csupa olyan faj, amelyek fejlődése az itt még tiszta patakvízhez kötődik.

Ami ezen kincsek pusztulását érinti, területünket az akác térhódítása veszélyezteti, az erdők, a csarabos kiszáradása, - leginkább azonban az emberi tevékenység: a fák kivágása, a növények pusztítása, a védett területek zavarása, a szennyezés, a szemétlerakás...